A Földön található növények java része tartalmaz festőanyagot. A növények bármely része: gyökere, szára, kérge, levele, burka, virága, gyümölcse tartalmazhat festőanyagot. A leggyakoribb szín amit a növényekből nyerhetünk, az a sárga szín. Sok festőnövény ugyanakkor gyógynövény vagy gyomnövény is lehet, de akár mindhárom szerepet egyszerre is betöltheti. Legtöbbjüket szárítva lehet tartósítani. A festőanyag minősége függ a festőnövény gyűj-

tési helyétől, idejétől, függ az évszaktól, az időjárástól. Alaptörvény, hogy ugyanazt a színárnyalatot még egyszer szinte lehetetlen újra megkapni. Ezáltal lehet azt mondani, hogy a színek és árnyalatok kavalkádjának végtelenjében találja magát az ember, ha festőnövényekkel fest. Mindegyik festőnövénynek és ezen belül minden egyes festésre használható növényi résznek más és más módon történik az elokészítése. Legtöbbjüket egy éjszakára be kell áztatni, másokat azonnal lehet festésre használni, megint másokat napokra be kell áztatni. Festéskor a legegyszerűbb hogyha a növényi részeket valami nagy áteresztőképességű anyagba tesszük, így elkerüljük azt hogy a festés végére a gyapjúnk szálai közé keveredjenek. Ahhoz, hogy ezek a növényi színezékek maradandóak legyenek, különbözőféle pácokat alkalmazunk (lásd a Pácok menüpontot). A festőnövényekről bővebb leírást kaphat a Letöltések menüpont alatt, Adorján Imre munkájában.