A nemezeléshez szükséges gyapjú, miután ki lett mosva, fésülőműhelybe kerül. A fésülés két gépen történik. Az első gép széttépi a nagyobb gyapjúcsomókat. A második gép végzi a tulajdonképpeni fésülést. A gép ugyanazt az elvet követi, mint ahogyan régen fésülték a gyapjút az asszonyok. Ez a régi munkaeszköz a fésülő volt: két eszköz segítségével egyikről a másikra átkerülve történt a gyapjú fésülése. A mai fésülőgépek is ezt az el-

vet követik. A megtépett gyapjú a fésülőgépbe kerülve hengerek sokaságával találkozik. Ezek a hengerek egyik a másikról apró, ellentétes irányú kis karmok segítségével fésülik át a gyapjút. A gyapjú vékony, fátyolszerű lepedő formájában kerül át egyik hengerről a másikra, majd az utolsó hengerről apró kis lefejtő lábacskák segítségével kerül ki a fésülőgépből. Innen kis terelők segítségével kisebb lepedőcsíkokra „tépődik” a fesült gyapjú és majd igény szerint fésült gyapjúszál formájában tekerik fel vagy pedig fonógépbe kerül át, ahol a szál megfonása után gomolya formát ölt a gyapjú. A szálgyapjú azért praktikus, főleg a minták kirakásánál, mert az amúgy is sok időt és munkát igénylő művelethez nem kell ebben az esetben a lepedő gyapjúból tépkedni és egyforma vastagságú szálakat formálni.