Felépítés: a gyapjú állati fehérje, legnagyobb részben keratin, ezeket az ún. polipeptid-láncok alkotják, amelyek húzóerő hatására kiegyenesednek.
Fényhatás: a napfény károsítja a gyapjút, szilárdságcsökkenést okoz, a keletkező kénsav a szálakat sárgásbarnává és törékennyé teszi.
Hőhatás: a gyapjú 100-150°C fokon hosszabb ideig hevítve el-

veszti nedvességtartalmát és szilárdságából is veszít. Nedves levegőben hűtve ismét visszanyeri előző állapotát többé-kevésbé, de fényét már nem. Igen jó tűzálló tulajdonságát már az ókori Plinius is említi: az ecettel kezelt gyapjúnemez tűz és kard ellen is véd. A hideget is jól bírja, -40, -50°C fokon a gyapjú még hajlékony és nem szenved vegyi változást.
Víz- és vegyszerek hatása: vízben normális körülmények között a gyapjú nem oldódik. Desztillált vízben tizenkét órás főzéssel szakító erejének 25%-át elveszíti. Nyomás alatt főzve 120°C fok fölött teljesen feloldódik. 100°C fokos hőmérsékletű gőz hatása rövid ideig nem káros, hosszabb idő után azonban gyengíti a szálakat. A gyapjú alkáliákra nagyon érzékeny. Híg ásványi savak a gyapjút duzzasztják, de nem károsítják. Tömény savak erősen gyengítik.
Kártevők hatása: ismeretes a baktériumok, penészgombák rongálása számunkra. A legveszedelmesebb kártevő a moly, amely rövid idő alatt tönkreteszi a gyapjút. Kémiai vegyszerek (naftalin) vagy szárított bazsalikom (a gyapjú közé való elhelyezésével) megakadályozható.